A tanulás a viselkedés vagy a tudás viszonylag állandó változása, amely tapasztalatból ered. Ez az a folyamat, amely lehetővé teszi az élőlények számára, hogy alkalmazkodjanak környezetük szabályszerűségeihez.

A pszichológusok számos formát különböztetnek meg. A klasszikus kondicionálás az együtt előforduló ingereket összekapcsolja. Az operatív kondicionálás a cselekvéseket azok következményeivel köti össze. A megfigyeléses tanulás lehetővé teszi az egyének számára, hogy mások megfigyelése révén új viselkedéseket sajátítsanak el. A tanulás kognitív formái közé tartozik a kognitív térképek kialakítása, a belátás, valamint a fogalmak és szabályok elsajátítása. Nem minden viselkedésbeli változás számít tanulásnak; az érés, a fáradtság és a motiváció átmeneti eltolódása kizárt a relatív állandóság és a tapasztalati eredet követelményével.

A tanulás mérhető a teljesítmény javulásával, a készségek új helyzetekre való átvitelének képességével, valamint az idegrendszer viselkedésbeli változását kísérő változásokkal. Ez az egész életen át tart, bár a plaszticitás bizonyos készségek esetében nagyobb a korai fejlődési szakaszban. A tanulás tanulmányozása összekapcsolja a pszichológiát az idegtudománnyal, az oktatással és a mesterséges intelligenciával.

A tapasztalat nyomot hagy. Amikor ez a nyom megváltoztatja azt, amit egy élőlény tesz vagy tud, akkor tanulás történt.