A nyelvekben ritkán fordul elő, hogy két szó teljesen azonos jelentéssel bírjon. A szinonima olyan szó, amelynek lényegében ugyanaz a jelentése, mint egy másik szónak, bár a valódi teljes szinonima ritka, ha figyelembe vesszük a nyelvi összetételt, a kollokációt és a konnotációt.

A közeli szinonimák lehetővé teszik a beszélők számára a stílus és a hozzáállás finomhangolását. A tezauruszok csoportosítják a szinonimákat az írás támogatása érdekében, de a kritikátlan helyettesítés esetlen prózát eredményezhet. A lexikai szemantika azt vizsgálja, hogy a szinonimacsoportok hogyan osztják fel a finom szemantikai és pragmatikai teret.

A nyelvtanulók szinonimákat gyűjtenek a kifejezési kör bővítése érdekében. A történelmi változások szétválaszthatják a korábbi szinonimákat, vagy a különböző szavakat szorosabb versenybe sodorhatják. A gondos szinonimaválasztás a precíz írás egyik jellemzője.

• Egy másikhoz lényegében hasonló jelentésű szó
• Általában eltérő regiszterben vagy konnotációban különbözik
• Szerepel az íróknak és tanulóknak szóló tezauruszokban
• Ritkán azonos minden felhasználási környezetben