A fehérjéket molekuláris gépeken állítják össze, amelyek elektronmikroszkóppal láthatók. A riboszóma egy nagy RNS-ből és fehérjéből álló komplex, amely leolvassa a hírvivő RNS-t, és a megfelelő sorrendben összekapcsolja az aminosavakat. Minden élő sejt a riboszómákra támaszkodik a fehérjeszintézishez.

A bakteriális riboszómák kismértékben eltérnek az eukarióta riboszómáktól, ezt a különbséget számos antibiotikum kihasználja. A riboszómának három helye van – A, P és E –, ahol a transzfer RNS-ek egymás után kötődnek, hozzáadják aminosavukat, majd kilépnek. A peptidkötés kialakulását a riboszomális RNS katalizálja, így a riboszóma ribozimmá válik.

A sejtek a növekedési körülményekhez igazítják a riboszómaszámot. A krioelektronmikroszkópia atomi részletességgel feltárta a riboszóma szerkezetét, és megmutatta, hogyan hatnak kölcsönhatásba az antibiotikumok és a szabályozó faktorok. A gépezet ősi és figyelemre méltóan konzervált az élet fáján keresztül.

• Sejtszerkezetű gép, amely fehérjéket szintetizál
• RNS és fehérje alegységekből áll
• Olvassa az mRNS-t és állítja össze az aminosavakat
• Sok antibiotikum célpontja