A tengerszint emelkedése az óceán átlagos magasságának növekedését jelenti. Két erő hajtja. A víz melegedés közben tágul, a jégtakarók és a gleccserek pedig olvadékvizet adagolnak hozzá. Mindkettőt a globális felmelegedés okozza. A ütem az elmúlt évtizedekben felgyorsult. A tengerek szintje a 20. században körülbelül 15 centimétert emelkedett. A tempó ma már több mint kétszerese ennek.

A hatások helyenként eltérőek. Az alacsonyan fekvő szigetek és a folyódelták a legsebezhetőbbek. A sós víz behatol az édesvízi víztartó rétegekbe. A part menti erózió felgyorsul. A viharok egyre mélyebbre nyúlnak be a szárazföld belsejébe. Miami, Jakarta és a Maldív-szigetek egzisztenciális fenyegetésekkel néznek szembe. Még a gazdag városoknak is be kell fektetniük a tengerparti falakba, a vízelvezetésbe és az irányított visszavonulásba.

A jövő a kibocsátásoktól függ. Ha a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk, a tengerszint 2100-ra akár fél méterrel is emelkedhet. A nagyobb felmelegedés akár egy méterre vagy többre is növelheti ezt az emelkedést. Az Antarktisz és Grönland jégtakarójának összeomlása a legnagyobb bizonytalanság. A tudósok egyelőre nem tudják megjósolni a hirtelen veszteségek időzítését. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a kockázat.

Fő mozgatórugók

• Tengervíz hőtágulása
• Olvadó gleccserek
• Grönlandi jégtakaró veszteség
• Antarktiszi jégtakaró veszteség
• Talajsüllyedés egyes régiókban