A játékelmélet a stratégiai döntéseket vizsgálja. Olyan helyzeteket vizsgál, ahol az egyik személy kimenetele mások döntéseitől függ. A sakk, a póker és a nukleáris patthelyzetek mind illeszkednek a modellbe. Ahogy a mindennapi döntések is, mint például a forgalomban való részvétel vagy az éttermi számla felosztása.

Az alapötlet az, hogy a játékosok átgondolják egymás gondolkodását. Egy racionális játékos a stratégiáját annak alapján választja, hogy mit vár el másoktól. A leghíresebb megoldási koncepció a Nash-egyensúly, ahol egyetlen játékos sem fejlődhet pusztán a stratégia megváltoztatásával. A fogolydilemma azt mutatja, hogy a racionális játékosok hogyan járhatnak rosszabbul, mintha együttműködtek volna.

A játékelmélet a közgazdaságtanban kezdődött, de átterjedt a biológiára, a politikatudományra és a számítástechnikára is. Segít megmagyarázni a fegyverkezési versenyeket, az aukciók kialakítását, és azt, hogy a vállalatok miért igazítják néha a versenytársak árait. A valós emberek nem mindig racionálisak, és itt veszi fel a fonalat a viselkedési közgazdaságtan.

Kulcsfogalmak

• Játékosok és stratégiák
• Kifizetések és eredmények
• Nash-egyensúly
• Fogolydilemma
• Nullaösszegű vs. nem nullaösszegű játékok