A születési arányszám egy adott időszakban egy népességben az élveszületések számát mutatja, általában 1000 főre vetítve évente. Egy 30-as születési aránnyal rendelkező országban évente 1000 lakosra vetítve 30 születés jut. Az arányt számos tényező alakítja: a fogamzásgátláshoz való hozzáférés, a nők oktatása, a csecsemőhalandóság, a kulturális elvárások, a gazdasági körülmények és a kormányzati politika. A demográfusok a születési arányszámokat a halálozási arányszámok és a migráció mellett használják a népességváltozás előrejelzésére.

A globális születési ráta meredeken csökkent az 1960-as évek óta. Egy átlagos nőnek világszerte ma körülbelül 2,3 gyermeke van, szemben a korábbi körülbelül 5-tel. A csökkenés egyenetlen. A szubszaharai Afrikában továbbra is a legmagasabbak az arányok. Európában, Kelet-Ázsiában és Latin-Amerika egyes részein a népesség reprodukciós szintje alá esett, ami körülbelül 2,1 gyermek/nő. Ez alatt a népesség zsugorodik, hacsak a bevándorlás nem kompenzálja ezt. Japán, Olaszország és Dél-Korea ennek következtében elöregedő népességgel és munkaerőhiánnyal néz szembe.

Kapcsolódó intézkedések

• Nyers születési arány: születések száma 1000 főre vetítve évente.
• Teljes termékenységi ráta: az egy nőre jutó átlagos gyermekszám.
• Reprodukciós szint: körülbelül 2,1 gyermek nőnként.
• Természetes szaporodás: születések mínusz halálozások.

A születési arány nem a végzet kérdése. A politikától és a kultúrától függ. Azokban az országokban, amelyek javítják az oktatást és az egészségügyet, gyakran csökkennek az arányok, néha a vártnál gyorsabban.