Ha valamit többször mondunk, az bevésődhet az emlékezetbe, vagy új súlyt adhat neki. Az ismétlés szavak, kifejezések, hangok vagy szerkezetek szándékos újrafelhasználása. A költészetben ritmust és hangsúlyt teremt; a szónoklatban intenzitást épít; a prózában pedig kiemelhet egy témát, vagy hipnotikus hatást válthat ki. Az eszköz koncepciója egyszerű, mégis végtelenül variálható az alkalmazásában.

Nem minden ismétlés stilisztikai. Némelyik véletlenszerű vagy esetlen. A hatékony ismétlés céltudatos: az ismétlődő elem minden ismétlődéssel erőt nyer vagy kissé megváltoztatja a jelentését. Az anafora, a refrén és az alliteráció az ismétlés speciális formái. Még egy motívum visszatérése egy hosszú műben is egyfajta szerkezeti ismétlés.

Az olvasók és a hallgatók mintákra reagálnak. Az ismétlés ezt a reakciót használja ki. Túlzott használat esetén unalmassá válik; ha kalibrált, az egyik legmegbízhatóbb eszközzé válik a nyelv emlékezetessé és érzelmileg visszhangra törővé tételéhez. Az ismétlődések észrevételének megtanulása a szövegértésen alapuló olvasás elsajátításának része.