Tegyünk egy szívószálat egy pohár vízbe, és úgy tűnik, mintha meggörbült lenne. A szívószálból kiáramló fény meghajlik, amikor vízből levegőbe halad. Ez a refrakció, a fény hajlítása, amikor közegek között áthalad. A hajlítás azért történik, mert a fény különböző sebességgel terjed a különböző anyagokban. A vízben lassabb, mint a levegőben, és az üvegben lassabb, mint a vízben. Amikor a fény szögben lép be egy közegbe, a sebességváltozás irányváltást okoz. A szögek közötti kapcsolatot Snell törvénye írja le. A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának aránya állandó egy adott közegpár esetén. Ezt az állandót törésmutatónak nevezzük.

A fénytörés számos optikai jelenségért felelős. A lencsék a fény megtörésével működnek. A domború lencse befelé hajlítja a fényt, fókuszálva azt. A homorú lencse kifelé hajlítja, szétszórva azt. Az emberi szem a szaruhártyán és a lencsén keresztül töri meg a fényt, hogy a retinára fókuszálja. A fénytörés délibábokat is okoz, ahol a fény különböző hőmérsékletű levegőrétegeken keresztül törik meg. A fénytörés hatására a nap a horizont felett jelenik meg, még akkor is, ha alatta van. Száloptikában használják, ahol a fényt teljes belső visszaverődés vezeti át üvegszálakon. A fénytörés a fény egyik legfontosabb viselkedése.

Refrakciós tények

• Definíció. A fény hajlítása a közegek között.
• Mert. A fénysebesség változása.
• Law. Snell törvénye összefüggésbe hozza a szögeket és a törésmutatókat.
• Lencsék. Fénytöréssel dolgoznak.
• Alkalmazások. Szemüvegek, kamerák, optikai szálak, délibábok.

A fénytörés nem ugyanaz, mint a visszaverődés. A fénytörés egy közegen keresztül hajlik, a visszaverődés pedig egy felületről verődik vissza.