A kódosztásos többszörös hozzáférés (Code Division Multiple Access) lehetővé teszi, hogy sok felhasználó egyszerre ugyanazt a frekvenciát használja. Minden híváshoz egyedi kód tartozik. A vevő ezt a kódot használja a megfelelő jel kiválasztásához a keverékből. Más jelek zajnak hangzanak. A CDMA volt a 3G hálózatok alapja, és egyes rendszerekben még mindig használják.

A CDMA-t a Qualcomm fejlesztette ki az 1980-as években. A katonai kommunikációban használt szórt spektrumú technológián alapult. A jel széles frekvenciasávban terjed. A kód a kulcs. Kód nélkül a jel értelmezhetetlen. Segítségével az eredeti adatok visszaállíthatók.

Főbb jellemzők

• Szórt spektrum: a jel széles sávszélességen terjed
• Egyedi kódok: minden felhasználónak egyedi kódja van
• Lágy átadás: több cellához is tud csatlakozni
• Kapacitás: interferencia által korlátozott, nem merev korlát

A CDMA a GSM-mel versenyzett, amely időosztásos technológiát használt. A CDMA bizonyos körülmények között jobb kapacitást és hívásminőséget kínált. De a GSM globálisan győzött. Később a CDMA-t olyan 3G szabványokban használták, mint a WCDMA és a CDMA2000. A technika hatással volt az LTE-re és az 5G-re, amelyek OFDMA-t használnak, de ugyanazt a célt követik: sok felhasználó, egy spektrum.