Egy személyről kizárólag a csoporttagságon alapuló negatív értékelés, amely megfelelő bizonyítékok vagy tapasztalat nélkül alakult ki, előítéletnek minősül. Ez egy olyan hozzáállás, amelyet gyakran erős érzelmek kísérnek, és amely a diszkriminatív viselkedéstől függetlenül is létezhet.

Az előítélet sztereotípiákon, a csoportok közötti fenyegetettség észlelésén és a társas tanuláson alapul. Lehet explicit és elismert, vagy implicit és automatikusan aktiválódó. A társas identitásfolyamatok természetessé teszik a csoporton belüliek előnyben részesítését és a külső csoportok lebecsülését. A történelmi és gazdasági körülmények felerősítik vagy tompítják a specifikus előítéleteket.

Az egyenlő státuszú, közös célok és intézményi támogatás melletti kapcsolat csökkentheti az előítéleteket. Az a nevelés, amely humanizálja a külső csoport tagjait és ösztönzi a perspektívaválasztást, szintén segít. A jogi és normatív változások akkor is elmozdítják az előítéletek kifejeződését, ha a személyes attitűdök lassabban változnak. Az előítéletek továbbra is a szociálpszichológia egyik legalaposabban tanulmányozott és társadalmilag legkövetkezetesebb témája.

• Egy csoport előzetes negatív értékelése
• Lehet explicit vagy implicit
• A sztereotípiák és a csoportok közötti dinamika táplálja
• Kapcsolat és perspektíva révén redukálható