Az érzelmi intelligencia az érzelmek hatékony észlelésének, megértésének, kezelésének és használatának képessége. Magában foglalja mind a saját érzések feldolgozását, mind mások érzelmeinek pontos értelmezését.

A koncepció széles körű figyelmet kapott olyan pszichológusok munkásságának köszönhetően, mint Peter Salovey, John Mayer és Daniel Goleman. Az alapvető összetevők jellemzően az érzelmi érzékelés, az érzelmek gondolkodás elősegítésére való felhasználásának képessége, az érzelmi nyelv és a fejlődési irányok megértése, valamint az érzelmek szabályozása önmagunkban és a kapcsolatokban. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek hajlamosabbak simábban eligazodni a társas helyzetekben, könnyebben felépülnek a kudarcokból, és kielégítőbb kapcsolatokat tartanak fenn.

A mérés kérdése továbbra is vitatott. Az önkitöltős kérdőívek a képességekkel kapcsolatos hiedelmeket mérik; a teljesítményalapú tesztek arra kérik a válaszadókat, hogy azonosítsanak érzelmeket az arcokon vagy a helyzetekben. Mindkét megközelítés összefüggést mutatott a valós eredményekkel, bár ezeknek a kapcsolatoknak az erőssége változó. A képzési programok célja olyan specifikus készségek fejlesztése, mint a mikro-kifejezések felismerése vagy a kognitív újraértékelés gyakorlása.

Az érzelmi intelligencia nem helyettesíti a kognitív képességeket. Kiegészíti azokat azáltal, hogy kezeli azokat az affektív információkat, amelyeket a tiszta intellektus gyakran rosszul kezel.