A feltételes inger egy eredetileg semleges inger, amely egy feltétel nélküli ingerrel való társítás után feltételes választ vált ki. Erejét tanulás révén szerzi meg.

A standard paradigmában a feltételes ingert valamivel a feltétel nélküli inger előtt mutatjuk be, így megbízható prediktorrá válik. Egy ételt megelőző hang, egy enyhe sokkot megelőző fény, vagy egy betegséget megelőző adott íz mind feltételes ingerré válhat. A párosítás időzítése, intenzitása és megbízhatósága határozza meg, hogy mennyire hatékonyan alakul ki az asszociáció. A feltételes inger további kísérletekben – magasabb rendű kondicionálásban, érzékszervi előkondicionálásban vagy kioltásban – felhasználható az asszociatív tanulás szabályainak feltérképezésére.

A feltételes ingerek a laboratóriumon kívül is mindenütt jelen vannak. A márkalogók, az orvosi környezetek és a társas jelzések mind feltételes ingerként működnek, amelyek érzelmi és fiziológiai válaszokat váltanak ki a múltbeli párkapcsolatok alapján. A reklámok és a klinikai kezelések egyaránt kihasználják az idegrendszer ezen képességét, hogy a prediktív jeleket jelentősnek tekintsék.

A feltételes inger egy tanult hírvivő: bejelenti, hogy valami fontos fog történni.