A premissza egy olyan állítás, amely egy érvelésben egy következtetést alátámaszt. Okot ad arra, hogy higgyünk valamiben. Egy szillogizmusban a premisszák az a két állítás, amelyek a következtetéshez vezetnek. Minden ember halandó. Szókratész ember. Ezért Szókratész halandó. Az első két állítás premisszák. A harmadik a konklúzió. A premisszák lehetnek igazak vagy hamisak. Alátámaszthatók más érvekkel, vagy elfogadhatók kiindulópontként. Egy érvényes érvelésben, ha a premisszák igazak, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie. Egy megalapozott érvelésben a premisszák igazak, és az alak érvényes.

A premisszák lehetnek kimondottak vagy implicitáltak. Lehetnek explicitek, mint egy formális érvelésben, vagy rejtettek, mint a mindennapi érvelésben. A rejtett premisszák azonosítása kulcsfontosságú készség a kritikai gondolkodásban. Gyakran egy érv azért tűnik meggyőzőnek, mert egy kétes premisszát nem mondunk ki. Az explicitté tétele lehetővé teszi az értékelését. A premisszák vitathatók is. Ha valaki megkérdőjelez egy premisszát, az érvet további érvekkel kell alátámasztani. A filozófiában a premisszákat gyakran ellenpéldákkal és gondolatkísérletekkel tesztelik. A cél nem a győzelem, hanem az igaz és releváns premisszák megtalálása.

Helyiségek típusai

• Major. A szillogizmus tágabb értelemben vett állítása.
• Minor. A konkrétabb állítás.
• Implicit. Ki nem mondott, de feltételezett.
• Empirikus. Megfigyelésen alapul.
• Fogalmi. Definíciókon vagy logikán alapul.

A premissza nem ugyanaz, mint a feltételezés, bár a kettő átfedésben van. A feltételezés valami magától értetődőnek vett dolog. A premisszát indoklásként kínálják fel.