A Föld éghajlata mindig is változott. Jégkorszakok jöttek és mentek; meleg időszakok váltották fel a köztes időszakokat. A klímaváltozás kifejezés manapság általában a 20. század közepe óta megfigyelt gyors változásokra utal, amelyeket nagyrészt az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz.

A globális átlagfelszíni hőmérséklet nagyjából 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest. A jégtakarók és a gleccserek veszítenek tömegükből. A tengerszint emelkedik. Számos régióban egyre gyakoribbak a szélsőséges hőség eseményei. A csapadékminták változnak, egyes területek nedvesebbek, mások szárazabbak.

Ezeket a változásokat felszíni állomások, műholdak, óceáni bóják és jégmagok követik nyomon. Az attribúciós vizsgálatok a közelmúltbeli felmelegedés nagy részét az emberi szén-dioxid, metán és más gázok kibocsátásához kötik. A természetes tényezők, mint például a vulkánkitörések és a napsugárzás változékonysága, kisebb szerepet játszanak ezeken az időskálákon.

Az alkalmazkodási és mérséklési stratégiák folyamatosan fejlődnek, ahogy a megfigyelések gyűlnek.