Az ózonréteg egy ózongáz-sáv a sztratoszférában, nagyjából 15-35 kilométerrel a felszín felett. Elnyeli a Nap ultraibolya sugárzásának nagy részét. Nélküle a szárazföldi élet lehetetlen lenne. A réteg vékony. Ha felszíni nyomás alá nyomnánk, mindössze néhány milliméter vastag lenne.

Az ózon akkor keletkezik, amikor az ultraibolya fény oxigénmolekulákat hasít. A felszabadult atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont képeznek. A folyamat folyamatos. Az ózon természetes úton is elbomlik nitrogén- és hidrogénvegyületekkel való reakciók révén. Az egyensúly állandó koncentrációt biztosít.

Az ember által előállított vegyi anyagok felborították ezt az egyensúlyt. A klór-fluor-szénhidrogének és hasonló vegyületek klórt és brómot szabadítottak fel, amelyek gyorsabban pusztították el az ózonréteget, mint ahogy az létrejöhetett volna. A Montreali Jegyzőkönyv fokozatosan kivonta ezeket a vegyi anyagokat. Az ózonréteg most regenerálódik. A tudósok műholdakról és földi állomásokról figyelik. Az ózonréteg továbbra is globális közös erőforrás, amely folyamatos védelmet igényel.

Főbb tények

• A sztratoszférában található
• Elnyeli az ultraibolya sugárzást
• Folyamatosan alakul és bomlik le
• CFC-k és halonok károsítják
• Helyreállítás a Montreali Jegyzőkönyv alapján