A természet az emberi alkotáson túli fizikai világ. Magában foglalja a növényeket, állatokat, tájakat, óceánokat, időjárást és az ezeket formáló erőket. Az erdő a természet. Ahogy a sivatag, a korallzátony és a zivatar is. A szó különböző jelentéseket hordoz különböző kontextusokban. Jelentheti valami lényegi jellemzőjét, mint például az emberi természetben. Jelentheti a szabadban lévő világot. Jelentheti az egész kozmoszt.

Az emberek sokféleképpen viszonyulnak a természethez. Vannak, akik egy használható erőforrásnak tekintik. Mások egy meglátogatható, védendő vagy tisztelendő helynek. Az őslakos kultúrák gyakran viszonylagosnak, nem pedig árucikknek tekintik a természetet. Az ipari társadalmak hajlamosak voltak nyersanyagként tekinteni rá. Ezek a különböző nézőpontok alakítják a föld- és vízgazdálkodást.

A természet nem választható el az embertől. A városok a vízgyűjtőktől, a beporzóktól és az éghajlat szabályozásától függenek. Még a legvárosiasabb környezet is a természetes rendszerekre támaszkodik. Ennek a függőségnek a felismerése központi szerepet játszik a környezeti gondolkodásban. A természet és a kultúra közötti határvonal elmosódott és gyakran vitatott.

Gyakori jelentések

• A fizikai világ
• Vad helyek és vadvilág
• Lényeges karakter
• A kozmosz
• Ami nem ember alkotta