A mise-en-scène színpadra helyezést jelent. A filmben a képkockán belül látható dolgok elrendezésére utal. Magában foglalja a díszletet, a kellékeket, a világítást, a jelmezeket, a sminket, a színészeket és a mozgásukat. Ez a film vizuális világa. Ez az, amit a közönség lát, mielőtt egyetlen vágás elkészülne. Ez a rendező vászna.

A mise-en-scène egyfajta gondolkodásmód a filmről. A képkocka kompozícióját hangsúlyozza a vágás helyett. Egy erős mise-en-scène-nel rendelkező film a képkockát használja a történet elmesélésére. A színeket, a textúrát és a teret használja a jelentésteremtéshez. A színészek pozícióját használja a kapcsolatok bemutatására. Kellékeket használ a karakterek feltárására. A világítást használja a hangulat megteremtésére. A képkockán belül minden választás kérdése. Semmi sem véletlen.

A koncepció a színházból származik, ahol a színpad adott, és a színészek mozognak benne. A filmben a kamera mozoghat, de az elv ugyanaz. A rendező a jelenet elemeit úgy rendezi el, hogy egy adott hatást keltsen. Egyes rendezők aprólékos mise-en-scène-jeikről ismertek. Wes Anderson szimmetrikus kompozíciókat és pasztellszíneket használ. Stanley Kubrick egypontos perspektívát és precíz geometriát alkalmaz. Alfred Hitchcock keretezést használ a feszültség megteremtéséhez. Mindegyiknek megvan a sajátos vizuális stílusa. A mise-en-scène az a nyelv, amelyet beszélnek.