A nitrogén az a tápanyag, amelyre a növényeknek a legnagyobb mennyiségben van szükségük. Ez a fehérjék, a klorofill és a DNS építőköve. A nitrogénhiányos növény halványzölddé, majd sárgává válik, és lassan növekszik. A megfelelő mennyiségű nitrogénnel rendelkező növény sötét és erőteljes.

A légkör 78 százalékban nitrogéngázból áll, de a legtöbb növény nem tudja ebben a formában hasznosítani. Csak a hüvelyesek képesek közvetlenül megkötni, baktériumpartnereiken keresztül. Mindenki más a talajban már jelen lévő nitrogénre, ásványi műtrágyára vagy lassan felszabadító szerves anyagra támaszkodik. A 20. század elején Németországban kifejlesztett Haber-Bosch eljárás tette lehetővé a szintetikus nitrogénműtrágya ipari méretű előállítását, és átalakította a globális mezőgazdaságot.

Honnan származik a nitrogén

• Szintetikus műtrágya: karbamid, ammónium-nitrát és mások
• Trágya és komposzt
• Hüvelyesek vetésforgója és zöldtrágya növények
• A talaj szerves anyagának mineralizációja

A nitrogén szintén szennyező anyag. A nitrát a talajvízbe szivárog, a dinitrogén-oxid erős üvegházhatású gáz, a lefolyás pedig az algavirágzást táplálja. A tápanyag-gazdálkodás központi kihívása a kínálat és a növényi igények összehangolása.