Az agyag finomszemcsés természetes talajanyag, amely elsősorban víztartalmú alumínium-filloszilikátokból áll, 0,002 milliméter alatti szemcsemérettel. A földpátot tartalmazó kőzetek hosszú időn át tartó mállása során képződik. Az agyagásványok közé tartozik a kaolinit, a montmorillonit és az illit, amelyek mindegyike eltérő duzzadási és kationcserélő tulajdonságokkal rendelkezik. A mezőgazdaságban az agyagos talajokat magas tápanyag-megtartó képességük és vízvisszatartó képességük miatt értékelik, de kritizálják őket a rossz vízelvezetés, a nehézkesség és a tömörödésre való hajlam miatt. Tavasszal lassan melegszenek fel, nedves évszakokban pangóvá válhatnak, szárazabbakban pedig megrepedhetnek. A gazdák szerves anyaggal, gipsszel, mély hasítással, magasított ágyásokkal és a talajművelés gondos időzítésével kezelik az agyagos talajokat a szerkezeti károsodás elkerülése érdekében. Az agyagot fazekasságban, téglában, kerámiában és építőanyagként is használják. Nedves állapotban mutatott képlékenysége és égetés utáni keménysége központi szerepet játszott az emberi civilizációban, az ókori mezopotámiai tábláktól a modern tavak és hulladéklerakók mesterséges béléseiig.