A társadalmi mozgalom szervezett erőfeszítés a társadalmi változások előmozdítására vagy ellenállására. Nem egyetlen tiltakozásról van szó. Ez egy tartós kampány vezetőkkel, tagokkal, stratégiákkal és célokkal. Erre jó példa a polgárjogi mozgalom, a nők szavazati jogáért folytatott mozgalom és a környezetvédelmi mozgalom.

Társadalmi mozgalmak akkor keletkeznek, amikor az emberek úgy érzik, hogy az intézmények nem reagálnak a panaszaikra. Olyan taktikákhoz folyamodnak, mint a felvonulások, bojkottok, ülősztrájkok, petíciók és polgári engedetlenség. A közösségi médiát is használják a mozgósításra és az információk megosztására. Egyes mozgalmak sikeresek. Mások elhalványulnak vagy elnyomják őket.

Mozgástípusok

• Reform: bizonyos politikák, például a házassági egyenlőség megváltoztatása
• Forradalmi: az egész rendszert lecseréli, mint az amerikai forradalom idején
• Megváltó: megváltoztatja az egyéneket, mint például néhány vallási mozgalom
• Alternatíva: apró viselkedési formák megváltoztatása, például újrahasznosítási kampányok
• Ellenállás: a változással szembeni ellenállás, mint például a globalizációellenes mozgalmak

A mozgalmak ellenállásba ütköznek. Az ellenmozgalmak megpróbálják megakadályozni őket. Az állam elnyomhatja vagy bevonhatja őket. A siker a szervezettségtől, az erőforrásoktól, a politikai kontextustól és a közvélemény szimpátiájától függ. A mozgalmak megváltoztathatják a törvényeket, de a szíveket is megváltoztathatják.