A transzdukció az egyik energiaforma egy másikba való átalakítása. Az érzékelésben az ingerenergiák – fény, hang, kémiai, mechanikai – átalakítása idegi impulzusokká, amelyeket az agy képes értelmezni.

A fotoreceptorok a fényt elektromos jelekké alakítják; a csiga szőrsejtjei a mechanikai rezgést idegi impulzusokká alakítják; a szagló- és ízlelőreceptorok a kémiai szerkezetet receptorpotenciálokká alakítják. Minden érzékszervi modalitás specializált receptorsejtekkel és molekuláris gépezettel rendelkezik, amelyek az adott energiaformára vannak optimalizálva. Az így létrejövő idegi kód megőrzi az intenzitásra, a minőségre és sok esetben a térbeli vagy időbeli mintázatra vonatkozó információkat.

Transzdukció nélkül nem lenne érzékelés. A fizikai világ az idegrendszeren kívül maradna. A transzdukció hatékonysága és specificitása határozza meg az egyes érzékek érzékenységét és tartományát. A receptorsejtek vagy transzdukciós mechanizmusaik károsodása megfelelő érzékszervi veszteséget okoz.

A fizikai energiától az idegi jellé válás első lépése a transzdukció.