A szabványosítás az a folyamat, amelynek során értelmes pontszámokat határozunk meg egy előzetesen tesztelt csoport teljesítményével összehasonlítva. Magában foglalja a teszt lebonyolítására és pontozására vonatkozó egységes eljárásokat is.

Amikor egy új intelligencia- vagy személyiségtesztet fejlesztenek ki, azt nagyszámú, reprezentatív mintán, gondosan ellenőrzött körülmények között adják ki. Az így kapott normák lehetővé teszik, hogy minden későbbi pontszámot ehhez a csoporthoz viszonyítva értelmezzenek – legyen az átlagos, átlag feletti vagy átlag alatti. A standardizálás biztosítja, hogy a pontszámok közötti különbségek a tesztelt személyek közötti különbségeket tükrözzék, nem pedig a teszt elvégzésének vagy pontozásának módjában mutatkozó különbségeket.

Standardizálás nélkül a 42-es nyers pontszám értelmezhetetlen. Ezzel ugyanaz a pontszám elhelyezhető egy percentilis rangsorban vagy standard pontszám skálán. Időszakos újranormálásra van szükség, mivel a populáció teljesítménye idővel változhat, amint azt az intelligenciatesztek Flynn-effektusa is mutatja.

Egy teszt csak akkor válik értelmezhetővé, ha pontszámai egy meghatározott referenciacsoporthoz kötődnek, és az eljárásai állandóak.