A narkolepszia egy alvászavar, amelyet túlzott nappali álmosság és hirtelen, kontrollálhatatlan elalvási rohamok jellemeznek. Az ebben a betegségben szenvedők alkalmatlan időpontokban is elaludhatnak – beszélgetés, vezetés vagy valamilyen tevékenység közepén.

Sokan tapasztalnak kataplexiát is, ami egy erős érzelem által kiváltott hirtelen izomtónus-vesztés, és egyeseknél alvási bénulás vagy élénk hipnagóg hallucinációk jelentkeznek az alvás szélén. A rendellenesség a hipotalamuszban található neuronok pusztulásával függ össze, amelyek a hipokretin (orexin) neurotranszmittert termelik, és ez segít fenntartani az ébrenlétet. A betegség jellemzően serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik.

A diagnózis az alvási előzményeken, az éjszakai poliszomnográfián és egy többszörös alváslatencia-teszten alapul, amely azt méri, hogy a személy milyen gyorsan lép REM alvásba a nappali szunyókálások során. A kezelés magában foglalja az éberséget elősegítő stimuláns gyógyszereket, a kataplexiát csökkentő gyógyszereket és viselkedési stratégiákat, például az ütemezett szunyókálásokat. A narkolepszia egész életen át tart, de a tünetek gyakran annyira kezelhetők, hogy lehetővé teszik a munkavégzést és a társasági életet.

Amikor az ébrenlét és az alvás közötti határ instabillá válik, a narkolepszia ennek az instabilitásnak a klinikai kifejeződése.