Minden államnak vannak céljai és stratégiái a külvilággal kapcsolatban. Ezek az álláspontok és intézkedések alkotják a külpolitikáját. Ez magában foglalja a biztonságot, a kereskedelmet, a szövetségeket, a segélyeket és a nemzetközi szervezetekben való részvételt.

A külpolitikát a földrajz, a gazdasági érdekek, a belpolitika és a külföldi hatalommegosztás alakítja. A végrehajtó hatalom általában a megfogalmazásban és a lebonyolításban vezet, míg a törvényhozók ellenőrzik a finanszírozást és a szerződések jóváhagyását. A közvélemény, az érdekcsoportok és a bürokratikus szervezetek mind befolyásolják az eredményeket. Az egységességet értékelik, de a politikák az új vezetőkkel, válságokkal és a változó képességekkel együtt változnak.

A sikeres külpolitika szükségtelen konfliktusok nélkül előmozdítja a nemzeti érdekeket. Megköveteli mások szándékainak pontos felmérését és az eszközök és a célok gondos összehangolását. A kudarcok – rosszul kiszámított beavatkozások, elhanyagolt szövetségek vagy eszkalálódó kereskedelmi viták – magas költségekkel járnak. A folyamatos diplomáciai kapcsolattartás a külpolitika megszokott eszköze marad, még akkor is, ha a háttérben katonai lehetőségek állnak.

• Kormányzati stratégia más nemzetekkel szemben
• Biztonsággal, gazdasággal és diplomáciával foglalkozik
• A végrehajtó hatalom vezeti, törvényhozási ellenőrzésekkel
• Egyensúlyt teremt az érdekek, az értékek és a képességek között