A meggyőzést több mint kétezer éve tanulmányozzák művészetként. A retorika maga ez a művészet – a nyelv tudatos használata a közönség tájékoztatására, meggyőzésére vagy megmozgatására. A klasszikus retorika a meggyőzés elérhető eszközeit elemezte: az éthoszt (karakter), a pátoszt (érzelem) és a logoszt (ész). A modern retorika kiterjeszti az elemzést a vizuális és a digitális médiára is.

A retorikai készség politikai beszédekben, jogi vitákban, reklámokban és mindennapi beszélgetésekben jelenik meg. Magában foglalja a szóhasználatot, a gondolatok elrendezését, a szóképek használatát, valamint a stílus közönséghez és alkalomhoz való igazítását. A retorikai technikák ismerete segíti mind az üzenetek létrehozóit, mind a fogyasztókat: az előbbieket a hatékonyabb kommunikációban, az utóbbiakat abban, hogy felismerjék, hogyan befolyásolják őket az üzenetek.

A retorikát néha gyanakvással tekintik puszta manipulációnak. A másik lehetőség azonban nem a retorika hiánya, hanem a megvizsgálatlan retorika. A nyelv társadalmi kontextusokban való működésének világos átgondolása továbbra is gyakorlati és intellektuális szükségszerűség. A retorika tanulmányozása továbbra is eszközöket kínál mind a kritikához, mind a mesterségbeli munkához.