A kváliák az érzékszervi ingerek szubjektív megtapasztalása. A vörös szín vörössége. A rózsa illata. A kávé íze. A fejfájás fájdalma. A kváliák privátak. Nem lehet teljes mértékben kommunikálni őket. A vöröset le lehet írni egy vak embernek. Soha nem fogja tudni, hogy néz ki a vörös. Ez a kváliaprobléma.

A kifejezés a latin qualis, azaz milyen jelentésű szóból származik. A filozófusok vitatkoznak arról, hogy léteznek-e kváliák. Egyesek szerint valóságosak és nem redukálhatók. Nem magyarázhatók fizikai folyamatokkal. Mások szerint illúziók. Csupán agyi állapotok. A vita központi szerepet játszik az elme filozófiájában. Ez a tudat nehéz problémája.

Kvaliák példái

• A rózsa vörössége.
• A csokoládé íze.
• Egy hegedű hangja.
• A fájdalom érzése.
• Az eső illata a száraz járdán.

A kváliák teszik a tudatot rejtélyessé. Egy idegtudós feltérképezheti a vörös látásával kapcsolatos agyi aktivitást. De nem tudja megmagyarázni, miért érződik vörösnek. Az érzés valami különleges. A fizika nem ragadja meg. Ez a magyarázó rés. Egyes filozófusok azt állítják, hogy a kváliák nem léteznek. Csak szavak, amelyeket az agyi állapotok leírására használunk. Mások azt állítják, hogy a kváliák a legvalóságosabb dolgok, amik léteznek. Ők az egyetlenek, amit közvetlenül ismerünk. Minden más következtetés. A kváliák adottak. Ők a tapasztalat kiindulópontjai. Nélkülük nincs tapasztalat. Csak információfeldolgozás van. A vita folytatódik. A kváliák privátak. Kimondhatatlanok. Ők az elme belső élete. Ők jelentik azt, hogy milyen önmagadnak lenni.