A tapasztalat az, ami veled történik, és az, hogy mit érzel. Magában foglalja az érzékelést, az érzelmeket, a gondolatokat és a cselekvéseket. Ez a tudatfolyam, amely az életedet alkotja. A filozófusok feltették a kérdést, hogy a tapasztalat a tudás alapja-e, hogy megbízható-e, és hogy privát vagy megosztott-e. Az empirikusok szerint a tudás a tapasztalattal kezdődik. A racionalisták szerint az ész olyan igazságokat ragadhat meg, amelyeket a tapasztalat nem. Kant megpróbálta szintetizálni őket, azzal érvelve, hogy a tapasztalatot az elme által hozott kategóriák strukturálják.

A fenomenológusok a tapasztalat szerkezetét vizsgálják. Husserl az intencionalitást elemezte, azt a tényt, hogy a tapasztalat mindig valaminek a megtapasztalása. Merleau-Ponty a megélt testet hangsúlyozta a tapasztalat médiumaként. William James leírta a tudat áramlását, annak peremvidékeivel és átmeneteivel. A keleti filozófiában a tapasztalat gyakran a meditáció és az önvizsgálat középpontjában áll. Továbbra is központi kérdés, hogy a tapasztalat szubjektív vagy objektív, privát vagy nyilvános-e. Nagel „Milyen denevérnek lenni?” című esszéje amellett érvelt, hogy a szubjektív tapasztalatot nem lehet teljes mértékben objektív leírással megragadni. Ez a hiányosság a tudat nehéz problémája.

A tapasztalat dimenziói

• Érzékelési. Látás, hang, tapintás, ízlelés, szaglás.
• Érzelmi. Félelem, öröm, harag, szeretet.
• Kognitív. Gondolkodás, emlékezés, képzelet.
• Testben. Mozgás, egyensúly, fájdalom, élvezet.

A tapasztalat egyszerre a filozófia kiindulópontja és egyik legnehezebb problémája.