A decrescendo fokozatos elhalkulást jelent. Ez a crescendo ellentéte. Az előadó egy adott hangerővel kezd, és fokozatosan csökkenti azt. A változás sima, nem hirtelen. A kottában decrescendo szóként vagy balra mutató hajtűjelként szerepel. A diminuendo ugyanazt jelenti.

A zeneszerzők a decrescendót feszültségkeltésre, egy frázis elhalványítására vagy egy szakasz lágy lezárására használják. Egy altatódal suttogásra halkulhat. Egy szimfónia hirtelen fortissimo előtt decrescendót hallathat. A hatás drámai. A hallgató közelebb hajol. A hangjegyek közötti csend ugyanolyan fontossá válik, mint maguk a hangjegyek.

Dinamikus jelölések

• Pianissimo: nagyon halk.
• Zongora: halk.
• Mezzozongora: mérsékelten halk.
• Mezzo-forte: közepesen hangos.
• Erősség: hangos.
• Fortissimo: nagyon hangos.
• Decrescendo: fokozatosan lágyabb.
• Crescendo: fokozatosan hangosodik.

A decrescendo a kontrollról szól. Könnyű hangosabbá tenni. Bárki tud erősebben ütni. Nehéz halkabbá válni úgy, hogy közben megőrizzük a hangminőséget. Egy énekesnek támogatnia kell a légzést, miközben csökkenti a hangerőt. Egy hegedűsnek le kell lassítania a vonót, miközben a hangmagasságot állandónak tartja. Egy fúvósnak csökkentenie kell a légnyomást anélkül, hogy elveszítené a hangot. A decrescendo felfedi a zenész képességeit. Ez a finomság próbája. Zenekari zenében a karmester a bal kezével formálja a decrescendót. A játékosok figyelik és követik. Az eredmény egy egységes elhalványulás. Ez a zene egyik legkifejezőbb eszköze. Várakozást teremt. Felszabadulást teremt. Csendet teremt.