A beszédhangok nyílt légáramlásúakra és szűkületűekre oszthatók. A mássalhangzó az a hang, amely a hangképző szervek légáramlásának részleges vagy teljes elzáródásával keletkezik.

A mássalhangzókat artikulációjuk helye, artikulációs módjuk és zöngésségük szerint osztályozzák. A regiszter, a réshang, a nazális hang és a folyékony hangok különböző módokat szemléltetnek. A nyelvek az emberek által előállítható széles hangkészletből különböző leltárokat választanak ki.

A fonotaktikát a klaszterek, az asszimiláció és a szótagkorlátozások alakítják. A gyerekek egyes mássalhangzókat később sajátítanak el, mint másokat. A fonetikus átírás a pontos mássalhangzójelekre támaszkodik, hogy rögzítse a kontrasztokat és a hétköznapi helyesírási hibákat.

• Beszédhang akadályozott légáramlással
• Helyszín, mód és hangvétel jellemzi
• A készlet nyelvenként eltérő
• Központi szerepet játszik a fonotaktikában és a hangszerzésben