Az új szavak gyakran régiekből származnak. A származtatás az a morfológiai folyamat, amelynek során egy új lexikai elemet hozunk létre toldalékok hozzáadásával vagy más szóképzési műveletek alkalmazásával egy meglévő alaphoz.

A képzőképző toldalékok megváltoztathatják a jelentést és gyakran a szófajt is – happy -ról happiness-ra, write -ról rewrite-ra. A ragozással ellentétben a képzőképző munka jellemzően új szótári bejegyzéseket hoz létre, nem pedig ugyanazon szó nyelvtani változatait. A nyelvek abban különböznek, hogy mennyire produktívak az egyes képzőminták.

A beszélők a szókincsük bővítésére használják a származtatást anélkül, hogy teljesen új szógyököket találnának ki. A történelmi változások átláthatatlanná tehetik a származtatott alakokat, így a beszélők már nem érzik a kapcsolatot közöttük. A morfológusok feltérképezik a származtatási hálózatokat, hogy bemutassák, hogyan kapcsolódik belsőleg egy lexikon.

• Új szavak képzése meglévő szóbázisokból
• Gyakran változtatja a jelentését vagy a szófajtát
• Különbözik az inflexiós jelöléstől
• A szókincsbővítés fő forrása