A belső konfliktus a szereplő saját elméjében zajló küzdelem. Az egymással versengő vágyak, értékek vagy félelmek teremtik meg a feszültséget.

A kötelesség és a szeretet, a becsvágy és a becsület, vagy a félelem és a cselekvés kényszere között őrlődő főhős belső konfliktust él át. A küzdelem lehet csendes és pszichológiai, mégis mozgathatja az egész cselekményt. Külső események gyakran a felszínre kényszerítik a belső konfliktust, vagy növelik a tétet. A megoldás akkor jön el, amikor a szereplő választ, megváltozik, vagy megtanul együtt élni a feloldatlan feszültséggel.

A belső konfliktus mélységet ad a szereplőknek, és értelmet ad döntéseiknek. Enélkül még az akciódús cselekmények is üresnek tűnhetnek. Az írók a párbeszédeken, a monológokon, a döntési pontokon és a szereplő szavai és tettei közötti szakadékon keresztül tárják fel a belső konfliktusokat. Az olvasók azért vonódnak be, mert felismerik azt az élményt, hogy megosztottság van önmagukkal.

Amikor az ellentétes erők ugyanazon személyen belül vannak jelen, a konfliktus belső.