Asztali só, szódabikarbóna, kvarc és rozsda. Ezek szervetlen vegyületek, amelyeket általában szén-hidrogén kötések nélküli vegyületekként definiálnak. A szerves és szervetlen vegyületek közötti különbségtétel nem abszolút. A szén-dioxid és a karbonátok tartalmaznak szenet, de általában szervetlenként osztályozzák őket. A kifejezés történelmi lelet, de továbbra is hasznos a kémia rendszerezéséhez.

A szervetlen vegyületek közé tartoznak a sók, oxidok, hidroxidok, savak, bázisok és ásványi anyagok. Ionos vagy kovalens kötések tartják össze őket. Általában magas olvadáspontúak, és gyakran oldódnak vízben. Oldott állapotban, vagy ionos állapotban olvadt állapotban vezetik az elektromosságot. Megtalálhatók kőzetekben, ásványokban és a földkéregben. A biológiában is nélkülözhetetlenek. A hemoglobin vasat tartalmaz. A csontok kalcium-foszfátot tartalmaznak. A DNS foszfátcsoportokat tartalmaz.

A szervetlen kémia ezen vegyületek tulajdonságait és reakcióit vizsgálja. Magában foglalja a koordinációs komplexeket, a fémorganikus vegyületeket, a szilárdtestkémiát és a bioszervetlen kémiát. Alapvető fontosságú a katalízis, az anyagtudomány és a környezetkémia megértéséhez. A periódusos rendszer a szervetlen kémia térképe, amely az elemeket tulajdonságaik és reakcióképességük alapján rendszerezi.

A szervetlen vegyületeket műtrágyákban, pigmentekben, katalizátorokban, akkumulátorokban és gyógyszerekben használják. Az ammónia műtrágya. A titán-dioxid pigment. A platina katalizátor. A lítium-kobalt-oxid akkumulátorokhoz használt anyag. A ciszplatin kemoterápiás gyógyszer. A terület sokrétű és gazdaságilag fontos.