A nyugalmi tremor, a merevség, a mozgás lassulása és a testtartási instabilitás alkotja a Parkinson-kór klasszikus motoros tetrádját. A tünetek elsősorban a substantia nigra dopamintermelő neuronjainak fokozatos pusztulásából erednek, ami megfosztja a bazális ganglionokat egy kritikus moduláló jeltől.

A nem motoros tünetek – alvászavar, székrekedés, szaglásvesztés, depresszió és később kognitív hanyatlás – gyakran megelőzik vagy kísérik a motoros jeleket, és szélesebb körű patológiát tükröznek, beleértve az alfa-szinuklein aggregátumokat, más néven Lewy-testeket. A diagnózis klinikai jellegű, amelyet a dopaminerg gyógyszerekre adott válasz és szükség esetén a dopaminrendszer képalkotása támaszt alá.

A kezelés a dopamin pótlására vagy utánzására összpontosít, fizikoterápiával és egyes betegeknél mélyagyi stimulációval együtt. Egyelőre egyetlen terápia sem képes megállítani az alapjául szolgáló neurodegenerációt. A korai biomarkerek, neuroprotektív stratégiák és az áramkör-szintű beavatkozások kutatása gyors ütemben folytatódik.

• Neurodegeneratív mozgászavar
• A nigrális dopamin neuronok pusztulása okozza
• Motoros és nem motoros tünetek
• Dopaminerg terápiával és mélyagyi stimulációval kezelik