Egy szálloda elosztja az eladott szobák számát a rendelkezésre álló szobák számával, és az eredményt százalékban fejezi ki. Ez a szám a kihasználtsági arány. Ez egy alapvető mérőszáma annak, hogy mennyire telt el az ingatlan.

A magas foglaltság erős keresletet jelez, de önmagában nem garantál profitot; az árszintek is számítanak. Az alacsony foglaltság kihasználatlan kapacitást és potenciális árképzési vagy marketingproblémákat jelez. A vezetők a hét napjai, évszakai és ügyfélszegmensek szerint követik nyomon a foglaltságot a döntések megalapozása érdekében.

A foglaltság az átlagos napi árral kölcsönhatásban áll, így keletkezik az egy rendelkezésre álló szobára jutó bevétel, ami egy teljesebb teljesítménymutató. Az események, az ünnepek és a helyi gazdasági körülmények meredeken ingadozzák a foglaltságot. A befektetők és az üzemeltetők számára a tartós foglaltsági trendek mind az ingatlan, mind a piac egészségét mutatják.

Egy üres szoba nem generál bevételt; a kihasználtsági arány számszerűsíti, hogy milyen gyakran kerülik el ezt a problémát.