Adott információból egy személy olyan következtetést von le, amely túlmutat magán az információn. Az érvelés az összehangolt következtetés folyamata.

A deduktív gondolkodás olyan következtetésekre jut, amelyeknek igaznak kell lenniük, ha a premisszák igazak. Az induktív gondolkodás konkrét esetekből általánosít. Az abduktív gondolkodás a leghihetőbb magyarázatot követeli meg. Az emberek képesek logikusan gondolkodni, mégis gyakran eltérnek a formális normáktól a hiedelmek torzítása, a munkamemória korlátai és a heurisztikák használata miatt.

Wason kiválasztási feladata és a szillogisztikus gondolkodási tanulmányok gyakori hibákat dokumentálnak. A szakértelem és a képzés javítja a formális feladatokban nyújtott teljesítményt. A mindennapi gondolkodás pragmatikus, célirányos és érzékeny a beszélgetés kontextusára. Az érvelés támogatja a tudományt, a jogot, a tervezést és az érvek értékelését. Az emberi racionalitás központi kifejeződése, tökéletlen, mégis erőteljes.

Az érvelés követésének és felépítésének képessége továbbra is alapvető fontosságú a kollektív tudás szempontjából.