Bizonyos algavirágzások annyira sűrűvé válnak, hogy a vizet vörösre, barnára vagy narancssárgára színezik. Ezeket az eseményeket köznyelven vörös árapálynak nevezik, bár a kifejezés pontatlan, és nem minden káros virágzás eredményez vörös vizet. Az elszíneződést az algák járulékos pigmentjei, gyakran dinoflagelláták okozzák.

Néhány vörös árapály-faj erős méreganyagokat termel, amelyek felhalmozódnak a kagylókban, vagy közvetlenül elpusztítják a halakat. Mások egyszerűen csak oxigénhiányt szenvednek el bomlásuk során. A part menti közösségek lezárhatják a strandokat és a kagylótelepeket a nagyobb események idején. A tápanyag-dúsulás, a meleg, stabil víz és az üledékben lévő nyugalmi ciszták jelenléte mind kedvezhet a vörös árapály kialakulásának.

A monitorozó programok mikroszkópiát, toxinvizsgálatokat és műholdképeket használnak a virágzások nyomon követésére és a lakosság figyelmeztetéseinek kiadására. A vörös dagályok pontos idejének és helyének előrejelzése továbbra is nehéz a biológia és a fizika összetett kölcsönhatása miatt. A krónikus tápanyagszennyezés csökkentése csökkenti a legsúlyosabb események valószínűségét.

• Algavirágzás, amely elszínezi a vizet
• Gyakran dinoflagelláták okozzák
• Néhány faj káros toxinokat termel
• A közegészség védelme érdekében figyelemmel kísérik