A levegő spirálisan befelé áramlik egy alacsony nyomású középpont körül. Ez a forgó rendszer egy ciklon. Az északi féltekén a cirkuláció az óramutató járásával ellentétes, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező irányban történik. A kifejezés széles skálát ölel fel, a közepes szélességi fokokon uralkodó mélypontoktól az intenzív trópusi viharokig.

A középpont közelében emelkedő levegő felhőket és csapadékot hoz létre. A legerősebb szelek általában ott fordulnak elő, ahol a nyomáskülönbség a legmeredekebb. A közepes szélességi körökön lévő ciklonok a hőmérsékleti különbségekből, a trópusi ciklonok pedig a meleg óceánvízből merítik az energiát.

Az előrejelzők felszíni megfigyelésekkel, műholdképekkel és modellezéssel követik nyomon ezeket a rendszereket. Ezeknek az útvonala határozza meg, hogy hol fog eső, havazás vagy erős szél fordulni elő. Egyes ciklonok gyengék maradnak, és csak kevés csapadékot hoznak; mások nagyobb viharokká válnak, amelyek napokra megzavarják a közlekedést és az energiaellátást.

• Alacsony nyomás körül forgó szelek
• Felszálló levegőt és csapadékot termel
• Közepes szélességi övi és trópusi típusokat is magában foglal
• Nagyobb léptékű áramlás által irányítva