A cunami egy sor nagy óceáni hullám, amelyet a víz hirtelen elmozdulása okoz. Legtöbbjüket víz alatti földrengések váltják ki. Vulkánkitörések, földcsuszamlások és aszteroida-becsapódások is okozhatják. A hullámok óránként több száz kilométeres sebességgel haladnak az óceánon, gyakran észrevétlenek a mély vízben. Magasra nőnek, amikor elérik a sekély partokat.

A 2004-es indiai-óceáni cunami több mint 230 000 ember halálát okozta 14 országban. A cunamit egy 9,1-es erősségű földrengés váltotta ki Szumátra közelében. A 2011-es japán tóhokui cunami több mint 40 méteres magasságot ért el, és a fukusimai nukleáris katasztrófát okozta. Ezek az események átalakították a világ cunamikra való felkészülését.

A figyelmeztető rendszerek fejlődtek. Az óceáni bóják érzékelik az elhaladó hullámok okozta nyomásváltozásokat. A szeizmikus hálózatok azonosítják a potenciális forrásokat. A szirénák és a mobilriasztások perceket adnak a part menti lakosoknak, hogy elérjék a magasabb terepet. A függőleges evakuálási építmények és a mangrove védőzónák csökkentik a kockázatot. Az oktatás fontos. Azok az emberek, akik ismerik a jeleket, például a tenger visszahúzódását, megmenthetik a saját életüket. A figyelmeztetés minden perce számít.

Főbb tények

• Gyakran víz alatti földrengések okozzák
• Gyorsan utazz mély vízben
• Nőj magasra a part közelében
• A riasztórendszerek életeket mentenek
• A függőleges evakuálás és a mangroveerdők segítenek