A környezeti hatásvizsgálat (KHV) a javasolt projektek jóváhagyása előtt felméri azok környezeti hatásait. A kormányok előírják a vizsgálatot gátak, autópályák, bányák, gyárak és nagy épületek esetében. A folyamat azonosítja a kockázatokat, és javaslatokat tesz azok csökkentésére.

A környezeti hatásvizsgálat jellemzően magában foglalja a hatókör meghatározását, az alapállapot-tanulmányokat, a hatáselőrejelzést, a mérséklési tervezést és a nyilvános konzultációt. A szakértők a levegő, a víz, a talaj, a biodiverzitás és a társadalmi hatásokat vizsgálják. Modellezik, hogy a projekt hogyan változtatja meg a körülményeket az idő múlásával. A nyilvánosságnak lehetősége van észrevételeket tenni. A zárójelentés tájékoztatja a projekt jóváhagyásáról, módosításáról vagy elutasításáról szóló döntést.

A folyamatnak vannak kritikusai. Lassú és költséges lehet. A fejlesztők néha formalitásnak tekintik, vastag dokumentumokat készítve, amelyeket kevesen olvasnak el. Egyes országokban a korrupció gyengíti a végrehajtást. A környezeti hatásvizsgálat ennek ellenére kulcsfontosságú eszköz az elszámoltathatóság terén. Ha jól végzik, a problémákat még azelőtt feltárja, hogy azok betonba kerülnének.

Tipikus lépések

• Hatókör meghatározása
• Alapvizsgálatok
• Hatáselőrejelzés
• Mérséklési tervezés
• Nyilvános felülvizsgálat és döntés