Az ember kontra társadalom egyfajta külső konfliktus, amelyben egy szereplő szembeszáll egy közösség normáival, törvényeivel vagy hatalmi struktúráival. Az ellenfél inkább kollektív, mint egyéni.

Az ellenvéleményről, polgári engedetlenségről, üldöztetésről és társadalmi reformokról szóló történetek gyakran erre a konfliktusra összpontosulnak. A főszereplő harcolhat egy igazságtalan törvény, egy korrupt intézmény vagy a konformitás nyomása ellen. A győzelem jelentheti a társadalom megváltoztatását, a belőle való menekülést, vagy a vereség ellenére az integritás megőrzését. A konfliktus kérdéseket vet fel az igazságossággal, a hovatartozással és az ellenállás költségeivel kapcsolatban.

Az ember kontra társadalom szembenállás átfedésben lehet az ember kontra ember szembenállással, amikor a társadalmi rend egyes képviselői válnak az ellentét arcává. A mélyebb küzdelem azonban egy rendszerrel vagy egy véleményklímával folyik. Az Antigonétól a modern disztópikus szépirodalomig az irodalom ezt a mintát használta fel az egyéni lelkiismeret és a kollektív hatalom közötti kapcsolat vizsgálatára.

Amikor egy szereplő fő küzdelme a környező társadalmi renddel van, a konfliktus az ember kontra társadalom.