A munkanélküliség azoknak az embereknek a helyzete, akik szeretnének dolgozni, de nem találnak munkát. A munkaerő százalékában mérik. A munkaerő magában foglalja a dolgozókat és azokat, akik aktívan keresnek munkát. Azokat, akik felhagytak a kereséssel, nem számolják, ami miatt a hivatalos ráta nem tökéletes mérőszám.

A közgazdászok több típust különböztetnek meg. A súrlódásos munkanélküliség akkor fordul elő, amikor az emberek munkahelyek között szorulnak, vagy belépnek a munkaerőpiacra. A strukturális munkanélküliség akkor jelentkezik, amikor a készségek nem felelnek meg a rendelkezésre álló munkahelyeknek. A ciklikus munkanélküliség recesszió idején nő, fellendülés idején pedig csökken. Mindegyik típushoz más-más megoldás szükséges.

A magas munkanélküliség egyéneket és közösségeket egyaránt károsít. Pénzügyi terheket, egészségügyi problémákat és társadalmi nyugtalanságot okoz. Emellett pazarolja a termelési kapacitásokat. A kormányok munkaerő-piaci képzéssel, közmunkával és ösztönző kiadásokkal reagálnak. A központi bankok csökkentik a kamatlábakat. Az eredmények változóak. Egyes intézkedések jobban működnek, mint mások, és az időzítés számít.

A munkanélküliség típusai

• Súrlódó
• Szerkezeti
• Ciklikus
• Szezonális
• Rejtett vagy álcázott