A nitrogén a levegő körülbelül 78 százalékát teszi ki, de a legtöbb élőlény nem tudja közvetlenül felhasználni. A nitrogén körforgása ezt az elemet a légkörön, a talajon, a vízen és az élőlényeken keresztül mozgatja, olyan formákká alakítva, amelyeket a növények és az állatok felhasználhatnak. A munka nagy részét baktériumok végzik. A talajban szabadon vagy a hüvelyesek gyökereinek gümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok a légköri nitrogént ammóniává alakítják. Más baktériumok az ammóniát nitrátokká alakítják, amelyeket a növények elnyelnek. Az állatok növények vagy más állatok elfogyasztásával jutnak nitrogénhez. Amikor az élőlények elpusztulnak, a lebontók lebontják szöveteiket, és a nitrogént visszajuttatják a talajba.

Az emberi tevékenység megduplázta a környezetbe jutó nitrogén mennyiségét. A műtrágyagyártás és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése reaktív nitrogénvegyületeket szabadít fel. Ezek a vízfolyásokba szivároghatnak, algavirágzást és holt zónákat okozva. Dinitrogén-oxidot is képezhetnek, amely egy erős üvegházhatású gáz. A nitrogénciklus kezelése az egyik nehezebb környezeti kihívás, mivel a nitrogén elengedhetetlen az élelmiszertermeléshez. A cél nem a megszüntetése, hanem a hatékonyabb felhasználása.

Főbb lépések

• Fixáció: nitrogéngáz ammóniává alakulása.
• Nitrifikáció: az ammónia nitrátokká alakul.
• Asszimiláció: a növények és az állatok nitrogént vesznek fel.
• Denitrifikáció: a nitrátok nitrogéngázzá alakulnak vissza.

A nitrogénciklus láthatatlan, de létfontosságú. A szervezetedben lévő minden fehérje tartalmaz nitrogént, amely már sokszor megfordult ezen a cikluson.