A nyersanyag a kézművesség feldolgozatlan kiindulópontja. A rönk, mielőtt tál lesz belőle, a gyapjú, mielőtt fonal lesz belőle, az agyag, mielőtt bögre lesz belőle. A nyersanyagok a természetből, a mezőgazdaságból vagy a bányászatból származnak. Mielőtt hasznosak lennének, munkára van szükségük: szárításra, vágásra, tisztításra, fonásra vagy finomításra.

A kézművesek törődnek az alapanyagok minőségével, mert ez határozza meg a kész darab minőségét. A zöld fa száradás közben mozog és reped. A szennyezett gyapjúszemcsék olyan szemcséket tartalmaznak, amelyek tompítják a kártológépek eszközeit. A túl sok homokkal teli agyag szakad a korongon. A tapasztalt kézművesek megtanulják leolvasni az alapanyagokat, mielőtt megvásárolnák vagy betakarítanák azokat. Ellenőrzik a nedvességtartalmat, a szálirányt, a rosthosszt és a szennyeződéseket.

Gyakori kézműves alapanyagok

• Fa – rönkök, deszkák és esztergalapok
• Rost — gyapjú, pamuttokok, lenszárak, selyemgubók
• Agyag – fajansz, kőagyag és porcelán testek
• Fém – lemez, rúd és huzal rézből, sárgarézből és acélból
• Bőr – nyers bőr cserzés előtt

A tárolás fontos. A nyersanyagok felszívják a nedvességet, vonzzák a kártevőket, vagy oxidálódnak. A száraz, sötét, kártevőmentes hely megvédi a befektetést. Vásároljon kis mennyiségeket frissen, ahelyett, hogy egy életre szóló készletet halmozna fel, ami aztán a sarokban megromlik.