A szódabikarbóna és az ecet reakcióba lép, és a keverék lehűl. Ez egy endoterm reakció, egy olyan reakció, amely hőt nyel el a környezetéből. A termékek több energiával rendelkeznek, mint a reagensek, így a rendszer energiát vesz fel a környezetből. A hőmérséklet csökken. Az endoterm reakciók az exoterm reakciók ellentétei, amelyek hőt szabadítanak fel.

Az energiaváltozás a kötések felszakadásából és kialakulásából származik. A kötések felszakadása energiát igényel. A kötések kialakulása energiát szabadít fel. Endoterm reakcióban a kötések felszakadásához szükséges energia nagyobb, mint az új kötések kialakulásakor felszabaduló energia. Az eredmény az energia elnyelése. Az entalpiaváltozás, a delta H, pozitív. A reakció alacsony hőmérsékleten nem spontán, kivéve, ha az entrópiaváltozás elég nagy ahhoz, hogy legyőzze az entalpiát.

Az endoterm reakciók gyakoriak. A fotoszintézis endoterm, fényenergiát nyel el, hogy a szén-dioxidot és a vizet glükózzá és oxigénné alakítsa. A kalcium-karbonát termikus bomlása endoterm. Az ammónium-nitrát vízben való oldása endoterm, ezért használják hideg borogatásban. A bárium-hidroxid és az ammónium-tiocianát közötti reakció erősen endoterm, és megfagyaszthatja a vizet.

Az endoterm reakciókat hűtési alkalmazásokban alkalmazzák. Az instant hűtőbordák, az önhűtő italdobozok és néhány ipari folyamat is rájuk támaszkodik. Fontosak a biológiában is, ahol az endoterm reakciók irányítják az anyagcserét és fenntartják a testhőmérsékletet. Az endoterm és az exoterm reakciók közötti különbségtétel alapvető fontosságú a termokémiában.