Az aszály egy elhúzódó, rendellenesen alacsony csapadékmennyiségű időszak, amely vízhiányt okoz, és hatással van a növényekre, az állatállományra és az emberi közösségekre. Az aszályokat meteorológiai (csapadékhiány), mezőgazdasági (talajnedvesség-hiány, amely a növényeket érinti), hidrológiai (alacsony folyó- és víztározószint) és társadalmi-gazdasági (a vízigény meghaladja a kínálatot) aszályokra osztják. Lassan alakulnak ki, és hónapokig vagy évekig is eltarthatnak, hatásaikat súlyosbítja a hőség, a szél és a magas párolgás. A történelmi aszályok, mint például az 1930-as évekbeli amerikai porvihar, az 1970-es és 1980-as évekbeli Száhel-övezeti aszályok, valamint az ausztrál millenniumi aszály széles körű terméskiesést, éhínséget és migrációt okoztak. Az éghajlatváltozás várhatóan számos régióban, többek között a Földközi-tenger térségében, az Egyesült Államok délnyugati részén és Dél-Afrikában is növelni fogja az aszályok gyakoriságát és súlyosságát. Az alkalmazkodási stratégiák közé tartozik a szárazságtűrő növényfajták, a deficites öntözés, a vízgyűjtés, a talajtakarás és a jövedelemforrások diverzifikálása. Az aszálymegfigyelés műholdas adatokat, talajnedvesség-érzékelőket és olyan indexeket használ, mint a Palmer-i aszálysúlyossági index, a reagálás és a enyhülés irányításához.