A lendület egy tárgy tömegének és sebességének szorzata. Vektor, tehát nagysága és iránya is van. Egy lassan mozgó nehéz teherautó nagyobb lendülettel rendelkezhet, mint egy gyorsan mozgó könnyű autó. A lendületet kilogramm-méter per másodpercben mérik. Ez egy megmaradt mennyiség, ami azt jelenti, hogy egy zárt rendszerben az esemény előtti teljes lendület megegyezik az esemény utáni teljes lendülettel. Ezért működik a rakéta. Az egyik irányba fújja ki a kipufogógázt, a rakéta pedig a másik irányba mozog. A rendszer teljes lendülete változatlan marad.

A lendület szorosan összefügg az erővel. Newton második törvényét gyakran úgy írják, hogy az erő egyenlő az impulzusváltozás sebességével. Ez a forma általánosabb, mint az F = ma, mert akkor is érvényes, ha a tömeg változik. Egy rakéta tömeget veszít az üzemanyag elégetése során, így az F = ma nem érvényesül közvetlenül. De az F = dp/dt igen. Az impulzus a lendületváltozás, és egyenlő az erő szorzatával az idővel. Ezért működnek a légzsákok. Megnövelik azt az időt, amely alatt az ütközés bekövetkezik, csökkentve az utasra ható erőt. A lendület az ütközésekben is megmarad, legyenek azok rugalmasak vagy rugalmatlanok. Rugalmas ütközés esetén a mozgási energia is megmarad. Rugalmatlan ütközés esetén némi mozgási energia hő vagy deformáció miatt elvész, de a lendület továbbra is megmarad.

Momentum tények

• Definíció. Tömeg szorozva a sebességgel.
• Vektor. Nagysága és iránya van.
• Konzervált. Zárt rendszerben az impulzus állandó.
• Erő. Az impulzusváltozás sebessége.
• Impulse. Az erő szorozva az idővel, egyenlő a lendület változásával.

A lendület nem ugyanaz, mint a kinetikus energia. A lendület egy vektor. A kinetikus energia egy skalár. Mindkettő megmarad, de különböző módon.