A politikai filozófia a kormányzattal, az igazságszolgáltatással és az állammal foglalkozik. Arra keresi a választ, hogyan kell elosztani a hatalmat, mi teszi legitimmé a kormányzatot, és milyen jogai vannak az egyéneknek az állammal szemben. A filozófia egyik legrégebbi területe, amely Platón Állam és Arisztotelész Politika című művéig nyúlik vissza. Emellett az egyik leggyakorlatiasabb is, amely az alkotmányokat, törvényeket és forradalmakat alakítja.

A központi kérdések a következők: Mi az igazságosság? Mi a legjobb kormányzati forma? Mi a politikai kötelezettség alapja? Mik az államhatalom korlátai? Mi a szabadság, és hogyan védik? A különböző hagyományok eltérően válaszolnak. A liberálisok az egyéni jogokat és a korlátozott kormányzást hangsúlyozzák. A konzervatívok a hagyományt, a rendet és a közösséget hangsúlyozzák. A szocialisták az egyenlőséget és a gazdasági igazságosságot hangsúlyozzák. Az anarchisták teljesen elutasítják az államot. A feministák azt vizsgálják, hogy a politikai struktúrák hogyan formálják és hogyan alakítják a nemeket. A kritikai rasszelméleti szakemberek azt vizsgálják, hogyan metszik egymást a faj és a hatalom. A politikai filozófia nem pusztán elmélet. Információt szolgáltat az adózásról, a bevándorlásról, az egészségügyről és az emberi jogokról szóló vitákhoz.

Főbb témák

• Justice. Az előnyök és terhek igazságos elosztása.
• Legitimitás. Mi tesz egy kormányt jogossá?
• Szabadság. Negatív és pozitív szabadság.
• Egyenlőség. Minek kellene egyenlőnek lennie, és miért?
• Hatóság. Mikor kell engedelmeskednünk az államnak?

A politikai filozófia nem ugyanaz, mint a politikatudomány. A politikatudomány azt vizsgálja, hogyan működik a politika. A politikai filozófia azt kérdezi, hogyan kellene működnie.