A mielinhüvely egy zsíros szigetelőréteg, amely számos neuron axonját veszi körül. Jelentősen megnöveli az elektromos impulzusok terjedésének sebességét.

A központi idegrendszerben az oligodendrociták termelik a mielint; a perifériás idegrendszerben a Schwann-sejtek látják el ugyanezt a funkciót. A hüvelyt szabályos időközönként Ranvier-csomópontok szakítják meg, ahol az axonális membrán szabaddá válik. Az akciós potenciálok csomópontról csomópontra ugrálnak egy sóvezetésnek nevezett folyamatban, amely gyorsabb és energiahatékonyabb is, mint a folyamatos terjedés egy mielin nélküli axon mentén.

A mielinvesztés, mint például a szklerózis multiplex esetében, lelassítja vagy blokkolja az ingerületvezetést, és számos neurológiai tünetet okoz. A mielinizáció gyermekkorban és serdülőkorban is folytatódik, különösen azokban az utakban, amelyek a magasabb kognitív funkciókat támogatják. A mielin jelenléte vagy hiánya az egyik tényező, amely meghatározza, hogy egy adott idegi áramkör milyen gyorsan tud működni.

Amikor egy jel nagy sebességgel halad végig az axonon, a mielinhüvely teszi lehetővé ezt a sebességet.