A metafizika a filozófia azon ága, amely a valóság természetét vizsgálja. Azt kérdezi, hogy mi létezik, milyen, és milyen kategóriákat használunk a leírására. A szó a görög „ta meta ta physika” szóból származik, amely a „Fizika” utáni könyveket jelenti, és Arisztotelész műveinek sorrendjére utal. Maga Arisztotelész a filozófia első ágát nevezte. Magában foglalja az ontológiát, a lét tanulmányozását; a kozmológiát, a világegyetem tanulmányozását; és a filozófiai teológiát, Isten és a végső valóság tanulmányozását.

A metafizikai kérdések a következők: Mi a szubsztancia? Mi a tulajdonság? Mi az ok? Mi az idő? Determinisztikus a világ? Létezik szabad akarat? Léteznek absztrakt tárgyak? A metafizikát gyakran szembeállítják az ismeretelmélettel, amely a tudást vizsgálja, és a tudománnyal, amely a világ sajátosságait vizsgálja. De a határok átjárhatóak. A fizika például metafizikai kérdéseket vet fel a tér, az idő és az anyag természetével kapcsolatban. A metafizikát spekulatívnak és ellenőrizhetetlennek minősítették. A védelmezők azzal érvelnek, hogy ez elkerülhetetlen. Bármely tudományos elmélet metafizikai feltételezéseket feltételez arról, hogy mi létezik, és hogyan ismerhető meg. A metafizika az a kísérlet, hogy ezeket a feltételezéseket explicitté tegyük, és értékeljük.

Metafizikai témák

• Ontológia. Mi létezik?
• Kozmológia. Milyen a világegyetem szerkezete?
• Elme. Mi a kapcsolat az elme és a test között?
• Szabad akarat. Meghatározottak a választásaink?
• Time. Valós az idő? Folyik?

A metafizika nem tudomány. Beszélgetés azokról a feltételezésekről, amelyeket a tudomány és a mindennapi élet feltételez.