Kezdj olyan premisszákkal, amelyek garantálják a következtetést, és deduktívan érvelsz. Minden ember halandó. Szókratész is ember. Ezért Szókratész is halandó. Ha a premisszák igazak és a forma érvényes, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie. Nincs helye a valószínűségnek. A dedukció a logika, a matematika és a formális bizonyítás gerince.

Arisztotelész volt az első, aki rendszerezte a dedukciót, a szillogizmust használva alapvető eszközként. A szillogizmusnak két premisszája és egy konklúziója van, amelyeket úgy rendeztek el, hogy a konklúzió szükségszerűen következzen belőle. A középkori logikusok finomították a rendszert, a modern logikusok, mint például Frege és Russell, pedig a szimbolikus logikát fejlesztették ki, amely a deduktív formákat szimbólumokkal és szabályokkal ábrázolja. A dedukció igazságmegőrző: nem vezethet el igaz premisszáktól hamis konklúzióhoz. De nem generálhat új tartalmat azon túl, amit a premisszák már tartalmaznak. Ezért hatékony a dedukció a bizonyításban, és korlátozott a felfedezésben.

Kulcsfogalmak

• Érvényesség. A következtetés szükségszerűen következik a premisszákból.
• Handness. Érvényes forma plusz igaz premisszák.
• Szillogizmus. Két premissza és egy következtetés.
• Ellenpélda. Érvénytelen űrlapot mutató eset.

A dedukció megjelenik a mindennapi érvelésben, a jogi vitákban, a számítógépes programozásban és a filozófiai bizonyításban. Amikor valaki azt mondja, hogy „logikusan következik”, általában deduktívra gondol.